Sóska, sültkrumpli 400.

Sóska, sültkrumpli 400.

Sóska, sültkrumpli 400.
Egressy Zoltán kamaradarabja 400. alkalommal lesz látható február 14-én.

Sóska, sültkrumpliA József Attila Színházban futó előadást 2000. április 1-jén láthatta először a közönség a Budapesti Kamaraszínház – Shure Stúdió bemutatóján. A teátrum bezárásáig műsoron tartották, és háromszáznál is több előadást ért meg Sas Tamás rendezésében, Bozsó Péterrel, Nemcsák Károllyal és Karácsonyi Zoltánnal. Azóta játszották Szombathelyen, a Merlin Színházban, Békéscsabán, a Pécsi Harmadik Színházban, Szegeden két produkcióban, Egerben, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen, az Ascher Oszkár és az Újpest Színházban, a Merlinben angolul, Pozsonyban szlovákul, lett belőle rádiójáték és film. De készült belőle „női” előadás is: Őze Áron rendezésében, a Pesti Magyar Színiakadémia harmadéves osztályának mestervizsgáján a szereplőket Lovas Emília, Reil Evelin és Csiszár Katalin alakította (Aranytíz Kultúrház, 2015.05.07.).
„Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című – nagyvonalúan háromnak jelzett, de inkább csak két és fél felvonásos – háromszereplős darabja egyetlen helyszínen, egy futballpálya öltözőjében és egy meccs előtt, szünetében és után, tehát néhány órás időkeretben játszódik. Klasszikus dramaturgiai helyzet… Egressy darabja tehát ismerős alakok ismerős élethelyzeteit sorakoztatja fel könnyedén, élvezetesen, nem annyira drámai kihegyezettségre törekedve, inkább szarkasztikus és megbocsátó, néhol groteszkbe hajló humorral. Jó szerepeket kreál, s főleg rövid, hiányos mondatokkal operáló, nyelvi leleményekben gazdag, jó dialógusokat ír.” (Nánay István: Egressy Zoltán darabja a Pécsi Nemzeti Színházban, Jelenkor, 2002, 45. évfolyam, 6. szám, 636. oldal)
A darab egy öltözőben játszódik, ahol két partjelző (vagy asszisztens) és egy futballbíró készülődik két csapat sorsdöntő összecsapására. Mint utóbb kiderül, a soron következő mérkőzés nemcsak a pályán várakozó csapatok, hanem a pályán innen levő bírói hármas szempontjából is fontos, főleg a futballbíró szempontjából. A szerző könnyeztetőn kacagtató darabja méltán aratott sikert egyaránt hazai, külföldi színpadokon, igazi felhőtlen szórakozást jelent. A Sóska, sültkrumpli azonban jóval többről szól, mint a foci: a három férfi életéről, magánügyeikről, a csalárd Mariannról. Iróniával, humorral, szarkazmussal fűszerezett dráma.
„A foci csak a téma, a közeg meg az ürügy. … Egy zárt térben jobban érzékeltethető, hol vannak a tolerancia meg a szabadság határai. És az is, hogy egyáltalán hol van a szabadság, kívül vagy belül. (Kovács Gabi: Az elvesztésről szól (Egressy Zoltán drámaíró), Magyar Narancs: 2000/34. (08. 17.)
Egressy Zoltán több mint száz bemutatóval a háta mögött az egyik leggyakrabban játszott élő magyar drámaíró. A kultikussá vált Portugál tizenhét éve szerepel a budapesti Katona József Színház műsorán. „Nincs toplistám, de egyébként nem feltétlenül az áll az ember szívéhez a legközelebb, amit sokat játszanak. … Örülök, ha bármelyik drámámat előveszik, megtiszteltetésnek veszem. (Szentgyörgyi Rita: Egressy Zoltán: „Minden kiszámíthatatlan”, Fidelio.hu, 2015.07.05.)
„Több mint száz bemutatóm volt, tehát azért gondolhatod, hogy nagyon szélsőséges élmények is értek. Abból a szempontból szerencsés alkat vagyok, hogy igazából a megírásig van vele dolgom, addig az én felelősségem – de közben persze érdekelnek az előadások is nyilvánvalóan. A színházi bemutató egy ráadás, aminek nagyon örülök, ha jól sikerül. Ha írok valamit, amivel elégedett vagyok, és ez megjelenik nyomtatásban, drámakötetben, akkor én azt gondolom, elvégeztem a magam dolgát, és szurkolok, hogy jó előadások szülessenek belőle, de nem betegszem bele, ha esetleg nem.” (Szabó Dominik, Interjú: Egressy Zoltán, ekultura.hu, 2014. 07.19.)
És hogy miét éppen sóska és sültkrumpli? „Anyukám csinálta így gyerekkoromban, ez a kedvenc ételem. A darab egyik szereplője eszik ilyet, ezért ez a címe.”

Retro kincsek Játék szekció