Könyvbemutató az Őrségi babakiállításon

Könyvbemutató az Őrségi babakiállításon

2019. június utolsó hétvégéjén , egész pontosan június 29-én, szombaton 15 órától a „Babakiállítás az Őrségben” rendezvény vendége lesz Ivánc településen a nemrég megjelent és nagy sikernek elébe néző Forrásvidék című regény szerzője, Tóth Gábor Ákos, aki stílszerűen hová is máshová kalauzolja új könyvének olvasóit, mint az Őrségbe, persze mindez regény és a képzelet formájában.

„Mint kiderült, Ati bácsi mindenáron bizonyságot akart arra nézvést, hogy lehet-e belőle még a héten magyar Jockey Ewing.”

Tóth Gábor Ákos – a Balaton irodalmi nagyköveteként is emlegetett író -  a méltán népszerű Balaton trilógia után új sorozatba kezd; a helyszín és a szereplők újak, immáron Magyarország egyik legelragadóbb tája az Őrség, de a konfliktusokra végül megoldásokat kínáló, sodró mesélőkedv a régi…
A regény helyszíne egy aprócska magyar falu, Kúthely – valahol az Őrségben –, melynek lakói különböző okokból kimaradtak a meggazdagodási folyamatból, ami a környéken leginkább a lovas turizmusra és a gyógyfürdőkre épül. A történet viszont jó pár évtizeddel korábban és több ezer kilométerrel távolabb kezdődik. A hatvanas években számos magyar olajmérnök dolgozott Kubában, egyikük oda is nősült. Egy fia született, a félig kubai, félig magyar Leonardo, aki a hivatásában is követte. Amikor az apa meghal, fia a hagyatékban talál egy tanulmányt arról, hogy az Őrségben komoly kőolajlelőhelyek lehetnek. 
Amikor felvásárol egy elhanyagolt, szikes területet, a faluban mindenki bolondnak nézi. Amikor fúrásokat végez, még inkább. Azért kicsit hisznek is az új lehetőségben, így aztán nem igazán tudják, miként viszonyuljanak az idegenhez.
Modern kori „esőcsináló” történet, ami többek között görbe tükröt tart elénk, magyarok elé is. Kultúrák, emberek és vágyak csiszolódnak össze számos buktatón és vakvágányon keresztül, hogy végül egy igazi közösség kovácsolódjék a szereplőkből.
A regény képzeletbeli világán túl a könyv zseniális bepillantást ad a hagyományokról, jellegzetességekről, mint például a tájegységet jellemző gasztronómiáról : 
„A krumplit megpucoljuk, felkockázzuk. Annyi sós vízben feltesszük főni, hogy kb. két ujjnyira ellepje. Amikor a krumpli megfőtt, krumplinyomóval összetörjük, és az így kapott masszához adagoljuk a lisztet. Fakanállal folyamatosan keverjük, dagasztjuk, amíg be nem sűrűsödik, olyan kemény masszát nem kapunk, ami elválik az edény falától, majd félretesszük hűlni. Eközben a hagymát apró kockákra vágjuk, zsíron vagy olajon megpirítjuk. A folytatásnak kétféle módja ismert: Egy, amikor a hagyma zsírjába evőkanállal beleszaggatva adagonként ropogósra sütjük, a végén átforgatjuk a sült hagymával. Kettő, amikor kanállal tepsibe szaggatjuk, rászórjuk a pirított hagymát, és sütőben szép pirosra sütjük.”
 

Babamúzeum