Irány Vértesszőlős !

Irány Vértesszőlős !

Ha tartalmas és könnyen megközelíthető kirándulást tervezel a közelgő hétvégére akkor irány Vértesszőlős !
Augusztus 18-án, szombaton 10 órától délután 18 óráig Vértesszőlősön, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Bemutatóhelyén is gazdag programkínálat várja a látogatókat INGYENES belépéssel !  Az idei Samu-nap két okból is különleges: a kiállítás 50. születésnapjára és a leletegyüttes kutatójának, Vértes Lászlónak 50 évvel ezelőtt bekövetkező halálára egyaránt emlékeznek.

Vértesszőlős neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, nem csak tudományos körökben. Dr. Vértes László vezetésével ekkor fedezték fel azt a leletegyüttest, mely azóta is kihagyhatatlan minden őskorral foglalkozó ismeretterjesztő könyvből. A lelet azért egyedülálló, mert sehol máshol, csak itt fordulnak elő az ember ősének csontmaradványai az általa használt eszközökkel, tűznyomokkal, településmaradványokkal, valamint az akkor élt állatok és növények lenyomataival együtt. 
Fokozza jelentőségét, hogy az eszközök és ételmaradékok, a táplálkozás közben eldobott állati csonttöredékek ott vannak, ahová az előember (archantropus) eldobta. Az állati maradványok nagy számban és fajgazdagságban kerültek elő, csontmaradványok, fogak, lábnyomok, csigaházak formájában. A források mentén heverő köveket, kavicsokat pattintással élesítette meg ősünk, s ezek segítségével nyúzta meg az elejtett állatokat, készítette ki bőrüket. Több ezer év leletanyaga került elő, négy egymás feletti rétegből. Tüzet gyújtani még nem tudhatott az előember, a villámcsapás okozta tüzet őrizte a szálláshelyén. Valószínű, hogy ez az első tűzhasználat nyoma Földön.
Samu Nap - Vértesszőlős

A Magyarországon feltárt legidősebb emberi maradvány, a Sámuel néven ismert emberi tarkócsont lelőhelyén múzeumi szakemberek egész napos programsorozattal várják a látogatókat a 30 hektáros múzemban, melynek teljes területe, növény- és állatvilága is természetvédelem alatt áll.  Sámuel „születésnapját”, vagyis az egyedülálló régészeti lelet előkerülésének évfordulóját már negyedik alkalommal ünnepelheti a település lakóival és a közelről s távolról érkező közönséggel együtt a régészeti bemutatóhely. Az idei alkalom különlegességét az adja, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968-ban nyitotta meg kapuit az előember telephelyét eredeti környezetében bemutató szabadtéri kiállítóhely.
A Samu-napon (vagy: családi múzeumi napon) a kellemes, ligetes parkban gyerekek és felnőttek is részesei lehetnek a régészeti sétáknak, a kalandos kutató ösvénynek és a felfedezős játékoknak. Kiderül, hogy ki volt Sámuel, hogy hány éves valójában? Hol élt? Hogyan élt? Kik voltak a társai? Milyen volt a lakhelye, a környezete? Milyen állatokkal találkozhatott? Milyen eszközöket használt? Ismerte-e a tüzet?


A Vértesszőlősi Közösségi Házban ( Vértesszőlős, Templom utca 75.) pedig kezdetét vette a 26. alkalommal megrendezett INGYENESEN látogatható Vértesszőlősi Mesterkezek kiállítás. Közel 50 vérteszőlősi művész és kézműves munkája tekinthető meg a kiállításon. A kiállítás különlegessége, hogy a helyi alkotók munkái mellé meghívást kap egy nemzetközileg elismert vendégkiállító is.

A kiállítás ötletadója több, mint negyed évszázada Lepkó Ilona volt , mely kezdeményezés azóta is sikeresen működik a falu életében. Az első rendezvényen 1992-ben közel 40 szorgos kezű ember készült a munkáival emelni a rendezvény színvonalát. A kiállítás tárgyai igen színesek, hiszen rengeteg különböző festmény, kézimunka, baba vagy például fafaragás is érkezik évek óta a kiállításra. A szervezők büszkék a helyi kötőklub asszonyainak a bemutató darabjaira is, mivel már évek óta készülnek a szebbnél-szebb portékáikkal.
XXVI. Vértesszőlősi Mesterkezek

Az idei évben Marozsyné Guba Rózsa ( www.facebook.com/arteuropedolls )babakészítő népi iparművész a művelődési ház díszvendége, aki a település több évszázados múlttal rendelkező szlovák – magyar nemzetiségi hagyományait és népviseleteit előzetesen felmérve elkészítette és bemutatja a Vértesszőlőshöz kapcsolódó népi viseleteket. Jelenleg Szlovákia jelentős népviseleteit dolgozza fel makettszerű alkotásaival. Marozsyné Guba Rózsa - 1951-ben született az Alföldön (Magyarország). 1985-ben kapta meg a babakészítő népi iparművész címet. Feldolgozta és zsűriztette Magyarország tájegységeinek a jelentős népviseleteit.  Így például Sárköz, Kalocsa vidékének népviseleteit az 1800-as évek kezdetéig , valamint Baranya, Dunántúl, az Alföld és a Palócföld számos népviseletét is. Jelenleg Szlovákia jelentős népviseleteit dolgozza fel , valamint  a Dunamenti kiemelkedő jelentőségű  német, osztrák viseleteket és történelmi , Monarchia korabeli ruházatok, történelmi figurák és viseletek makettszerű megjelenítésén dolgozik.
Munkái jelentős részét a japán piacra készítette, de megtalálhatók a világ szinte minden táján. Munkái számos "államközi" ajándék részét képezték a 80-as években, így megtalálhatók voltak pl. Helmuth Kohl kancellár és Fidel Castro gyűjteményében is.
Vértesszőlősi népviselet (készítette : Marozsyné Guba Rózsa )A szervezők sok szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt az idei XXVI. Vértesszőlősi Mesterkezek kiállításra. A kiállítás munkanapokon 10 – 18 óráig illetve augusztus 20-án 14 – 17 óra közt INGYENESENlátogatható a Vértesszőlős, Templom utca 75. címen található Közösségi Házban.
Szombat - vasárnap ha 14 és 18 óra közt érkezünk akkor kihagyhatatlan élmény a Vérteszőlősi Tájház is. Csoportok és egyedi igények alapján persze hétköznap is látogatható, ekkor be kell jelentkeznünk a Közösségi Házban. A 6 berendezett helyiség színvonala nyugodtan mondhatjuk , hogy az ország leigényesebb tájházai közé emeli az intézményt. Azt persze már mondanunk sem kell, hogy a tájház látogatása szintén INGYENES!


Ha még van kedvünk, időnk, erőnk, akkor felfedezhetjük a környéket is. Akár a természetben a Gerecse-hegységben is túrázhatunk a Gerecse Natúrparkban, akár a szomszédos Tatai-tónál is tehetünk egy sétát vagy meglátogathatjuk a közeli Szomódi Levendulást.

Retro Design Center Szentendre