Erdélyi kastélysorsok az Emlékpont kiállításán

Erdélyi kastélysorsok az Emlékpont kiállításán

November 18-án, hétfőn 17 órakor nyílik meg a hódmezővásárhelyi Emlékpontban a Tiltott kastélyok című kiállítás. A még rendezés alatt álló tárlatot annak létrehozói, Major Anita és Margittai Gábor sajtóbejáráson mutatták meg a médiumok munkatársainak.
– A hétfőn nyíló tárlat az erdélyi arisztokráciának az 1990-es évek óta folyó küzdelmét mutatja be, hogy részben kastélyaikat, részben a hozzájuk tartozó földeket és erdőket visszakapják – fogalmazott a sajtóbejáráson Miklós Péter. A Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője hozzátette: az alkotók munkája az elmúlt évszázad magyar történetének lenyomatát is adják, hiszen 1920 után, a trianoni békediktátumot követően a magyar arisztokráciát igyekeztek földjeiktől megfosztani, amelyeket román kisbirtokosok között osztottak szét, majd a kommunista diktatúra 1948-as bevezetését követően a magyar főnemesség tagjait igyekeztek külföldre kiszorítani.
– A kastélyok nemcsak a politikai, társadalmi és gazdasági élet központjai, hanem a magyar művelődés és kultúra centrumai voltak, a könyvtáraik, vagy a Telekiek, a Bethlenek, az Aporok, a Hallerek esetében az oktatási intézmények, vagy az ott zajló irodalmi élet támogatásával járultak hozzá az újkori Erdély művelődéstörténeti értékeihez – fogalmazott a múzeumigazgató.
A kiállítás anyagát a két alkotó, Major Anita és Margittai Gábor több évtizedes kutatása alatt gyűjtötte össze, s a témáról a kiállítás mellett filmsorozat és kötet is született. Major Anita elmondta, hogy uniós csatlakozása idején Románia az erdélyi történelmi családok kastélyainak visszaadását ígérte, azonban a földek és az erdők visszajuttatásától – amelyek a kastélyok és kúriák fenntartásának alapjait jelenthetnék – elzárkózott, a restitúciós eljárásokat pedig jogi eszközökkel igyekszik lassítani, vagy megakadályozni. A kastélyok archív felvételeken láthatók eredeti fényükben. Napjainkban ezek  a pusztulás nyomait viselik, amelyeket a szocialista állami hasznosítás, illetve azt követően a kastélyok anyagának széthordása okozott. Így láthatók fotók a „térdig érő”, lepusztult épületekről, de fényképek mutatják be azokat a kastélyokat is, amelyeket a régi-új tulajdonos visszakapva felújított, s hasznosított.
A kiállításon szereplő családnevek a magyar történelemkönyvek lapiról is ismertek. Mint Margittai Gábor fogalmazott: ezen családok története a teljes magyar történelmet átszövi, s hozzátette: bár a magyar kisebbségtörténet kutatása gyakran a kudarcok sorozatát tárja fel, s a román állam a mai napig igyekszik a magyar jelenlétet rombolni Erdélyben, azonban az eredeti tulajdonosaikhoz visszakerült kastélyok igazolják, hogy az erdélyi arisztokrata családok leszármazottai továbbviszik társadalmi feladataikat.
– Trianon századik évfordulójának előestéjén a tárlat jól reprezentálja, hogy a határon túli arisztokráciának mekkora szerepe volt a magyar identitás és a magyar kultúra őrzésében Trianon után is – tette hozzá Miklós Péter –, s láthatjuk, hogy az utódállamok, így Románia mind a mai napig vonakodva áll az emlékük ápolásához, s nemcsak a visszaszolgáltatáshoz.
 

Kehidakustány babakiállítás