Egy kis Amerika…

Egy kis Amerika…

Mostanában egyre nagyobb divatja látszik a nosztalgiázásnak, a múltban való merengésnek. Biztosan nem vagyok egyedül, reggeli közben gyanútlanul kinyitom a Facebook fiókom és szembe jön rögtön 2-3 post, hogy bezzeg milyen Kánaán volt itt 30-40 éve kishazánkban…  Eszemben sincs kritizálni, vitatni a nosztalgiát és annak igazságait. De azért kíváncsiak voltunk, hogy míg itthon dübörgött a szocializmus addig az alávaló imperialista, kapitalista Amerikában a jobb módúak milyen autókban is voltak kénytelek „sínylődni”.
Jött az ötlet és ha már lúd legyen kövér elsiettünk Keszthelyre a Cadillac Múzeumba. Talán ez a jármű márka amit leginkább ismerünk az USA autóiparából mint legendát de még sem tudunk róla szinte semmit, akár a többiről sem . Könnyen elintézzük egy legyintéssel, hogy ott az autó  tömegcikk, elavult technikával, sokat fogyaszt és persze lehetetlen vele Pesten parkolni.

De kezdjük az elején .. Az első Cadillac 1902-ben készült el Henry M Leland alapította gyárból. A márkát  az alapító őséről (és Detroit városának alapítójáról) Antoine Laumet de La Mothe Cadillac nevezte el. Aztán rövidesen , 1908-ban túl is adta a vállalkozást a General Motorsnak. Érdekesség, hogy szűk egy évtizeddel később ugyancsak ez az úriember alapította a Lincoln vállalkozást amit szintén elég gyorsan túladott, a Ford Motor Company tulajdonába olvadt.


A múzeumban kiállított és működőképes 1905-ös Cadillac még kurblival indul. Nem veszélytelen feladat volt ez , mint ahogy a korabeli autózás sem. Egy ilyen rosszul sikerült kurblizós indításból történt halálos baleset után a Cadillac elsőként az autógyártásban gyorsan fel is találta az önindítót.
Azért itt még ne írjuk le a műszaki megbízhatóságot. Sőt , a Cadillac azóta is az innováció és a minőség éllovasa. 1915-ben kifejlesztették az amerikai autók mondjuk úgy lényegét adó V8 motort.
Nem is sikerült rosszul, az 1960-as évek óta sokan a világ legjobb V8 motorjaként tartják számon, bármennyire is felhördül ezen a Mercedes-Benz 5000 V8-a mint a világ másik legjobb  blokkja. Később modelljeibe a Rolls-Royce is ezt a Cadillac V8 blokkot vette át változatlan formában.
1964-ben az automata klímaberendezést is találunk az autókban (mennyire örültünk volna mi a Ladákban, Skodákban akár csak egy manuálisnak is…) és 1974-ben bevezették  a légzsákot.
Egyszer egy amerikai barátomat még a 90-es években megkérdeztem, hogy oké, szép, nagy és kényelmes egy Cadillac , de mennyire megbízható ? Erre csak azt a rövid választ kaptam, hogy „Jobban mint bármelyik S Merci…”  
Fel is tettem ezt a kérdést a tárlatvezetés közben, mertem mert annyira szakértő és részletes információt kap a gyanútlan betérő, hogy az már ritka. Válaszként egy statisztikai adatot kaptam : „A Cadillac történelmében egyetlen konstrukciós műszaki hibából bekövetkező baleset sem történt!”  Ez azért mond valamit. Azt a kis kurblizós sztorit meg felejtsük már el (bár vizuális ember lévén még ma is látom a lelki szemeim előtt ahogy a munkába siető cilinderes szegény ürgét felcsavarja a kurblivas).
Egy szó mint száz, valóban nem véletlenül lett amerikai ikon a Cadillac és megannyi híresség kedvence. A luxus mellett megbízható és könnyen szerelhető is egyben. Mondhatnánk  minden korban modern, innovatív de egy túltechnikázott (és pont ezért oly sok galibát okozó) japán vagy európai modellhez képest az amerikai autó egyszerű mint a „fakocka”. Mielőtt bárki megkövezne , ezt nem én mondtam, hanem egy USA-ban sok évig autószerelő. Amit az európai, japán gyárak furfanggal próbálnak megoldani (ami persze gyakran elkopik, elromlik) azt az amerikai prémium gyártók anyagból, erőből sok évtizedre biztosítják.


Design és stílus szempontjából kettősnek tűnik a Cadillac története, megjelenése. Részint a konzervatív luxusautó , amelyre tipikus példa a kiállítás számomra kedvenc darabja a Cadillac 62 Sedan. Igen , ez az a forma , megjelenés , ami ha egyszer elkap az amerikai autóláz akkor biztosan rá esne a választás .


Másrészt a 60-as években induló és nem csak márka jellemzővé  de amerikai ikonná is váló harci repülők ihlette formatervezés Bill Mitchell által. Megjelentek az autók hátsó kialakításában a vadászgépek függőleges vezérsíkját idéző formák és a lökhárítók is „vadászgépes” design elemeket kaptak. A kezdeti konzervatív félelmek ellenére annyira jól sikerült a tervezés, hogy talán mindenki számára ezek a formák, autók egyet jelentenek Amerikával és a Rock’n Roll-al. Míg a zenei műfaj és életstílus a szocialista érában sokáig ki volt rekesztve mint „káros nyugati fertő” azért a szovjet felső pártvezetés számára tervezett Csajkába is jócskán jutott a kor amerikai vadászgépeit idéző (sőt a Packard és a Cadillac másolatából is) motívumokból. Ejnye, ejnye  elvtársak , ugye csak véletlen kölcsönvettük ?
Forrás : FORTEPAN : MHSZFOTO: FORTEPAN / MHSZ

Ezeken túl még számos járművel találkoztunk a Cadillac Múzeumban , de mi itt lezárjuk történetünket. Akinek felkeltette az érdeklődését és Keszthelyen jár feltétlen ajánlott felkeresni. Nem csak látványosak az autók, kellemes a hangulat, de valóban informatív és lelkes tárlatvezetés fogadja a látogatókat. A cikk elején feltett gondolatot pedig, hogy valóban annyira sínylődtek azok az átkozott kapitalisták vagy a mi szoc. propagandánk tévedet egy hajszálnyit, hát  mindenkinek a fantáziájára bízom…

 

Kecskemét Adok - Veszek