Az 1920-as évek Párizsa költözik a Modern Magyar Képtárba

Az 1920-as évek Párizsa költözik a Modern Magyar Képtárba

Új, fontos állomáshoz érkezett a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat. A Gábor Jenő párizsi utazása (1926) című kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből áll. 

Gábor Jenő (1893-1968) naplójának szövege és a festmények sajátos módon illusztrálják egymást. Ugyanakkor ez a kiállítás – a neves alkotó életművének egyik legjelentősebb korszakát bemutatva – arra is rávilágít, hogy az utazás mint a hagyományos festői életrajzok momentuma a 20. században már nem csupán az egységes akadémikus ábrázolási technika meghatározta távoli, egzotikus témák keresését jelentette, hanem újabb ábrázolási módszerek, stílusirányzatok megismerését is. 

Párizs a 20. század elején a képzőművészeti élet központja volt. Gábor Jenő együtt talált itt rá a modern nagyváros életének különleges jeleneteire és a mindezeket megjelenítő modern képzőművészeti törekvésekre. A párizsi (illetve a Le Havre-i kirándulás ihlette) képeken egy pécsi turista egzotikumot kereső nézőpontjából látjuk a várost. A jellegzetes utcák, épületek, a Szajna hídjai, a Bois de Boulogne parkja, vagy a Le Havre-i kikötő és strand éppúgy része ennek a tekintetnek, ahogy az opera nézőtere vagy – legfőbb témaként – a mulatók és szórakozóhelyek világa. Az éjszakai élet fontos festői témája Gábor Jenőnek, mely a korszak népszerű muzsikájával, a dzsesszel egyúttal zene és kép lehetséges összefüggését is megjeleníti.

 1966-ban a pécsi múzeum felkérésére írt önéletrajzában így emlékszik erre a korszakára: „Pécsi időszakomra esik párizsi utam (1926) is, amikor nyári szünidőben hosszabb időt töltöttem a modern festészet fővárosában. Tanulmányoztam a nagy avantgarde művészek műveit. De emellett sokat dolgoztam is és gazdag anyaggal tértem haza. Sok vázlattal, amelyeket itthon nagyobb méretben feldolgoztam. Ha már Párizsnál tartunk, meg kell emlékeznem a párizsi szellem kitűnő közvetítőjéről: Martyn Ferencről, kinek Pécsett készült nonfiguratív képei és a vele folytatott beszélgetések kiegészítették a jótékony hatást, amelyet a párizsi „Cahiers d’Art”-ból és még néhány hasonló folyóiratból és könyvből merítettem. A német „Bauhaus” és a francia expresszionista-kubista stb. hatás nagyon jót tett munkásságomnak és további fejlődésemnek. Nem voltam stílus soviniszta, de eklektikus sem, - csak a nekem testhezálló hatásokat mohón szívtam magamba.”

Gábor Jenő naplójának rövidített változata kommentárral és képmellékletekkel megjelent a magyar irodalom napjainkban egyik legjelentősebb folyóiratában, a Pécsett szerkesztett JELENKOR szeptemberi számában. A teljes napló, szintén képmellékletekkel külön füzetként megvásárolható a kiállításon.

A kiállítás telefonos bejelentkezést (30-539-8090) követően tekinthető meg – 2020. október 9-től 2021. március 28-ig, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde utca 5.). 
 

Szlovák cégalapitas