Aranyláz Debrecenben

Aranyláz Debrecenben

A Déri Múzeum, a bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeum szervezésében kiállítást rendez a Románia területén a 19–20. században előkerült, az őskortól a korai középkorig származó arany- és ezüstkincsekből

         Az „Aurul și argintul antic al României”, azaz Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából c. kiállítás  – 31 romániai megyei múzeum kincseiből – 2013 decemberében nyílt meg először Bukarestben, majd bemutatták a projektben résztvevő múzeumok egy részében is. A „megatárlaton” látható tárgyak zömét szigorúan őrzött és védett trezorokban tárolták, eddig soha nem kerültek a nagyközönség elé. Ilyen jelentőségű és értékű külföldi kiállítási anyag eddig egyetlen magyar vidéki múzeumba sem érkezett, az esemény jelentősége így messze túlmutat a lokális, vagy regionális szinten.

A kiállítás rendezése úgy vált lehetővé, hogy a tárgyak összértékére, több tízmilliárd forintra mind a román mind a magyar kormány állami garanciát vállalt.

Az összesen 1065 tárgyat számláló kiállítás a Déri Múzeum Zoltai Termében, Galériájában és Kupolatermében kap helyet. A kincseket 2017. július 12-től október 15-ig nézhetik meg a látogatók.

Az „Aurul și argintul antic al României”, azaz Ősi arany- és ezüstkincsek Romániából c. kiállításban szereplő tárgyak, leletegyüttesek Magyarország, a Kárpát-medence, sőt Európa ős- és kora történetének olyan kiemelkedő emlékei és forrásai, melyek jelentős része eddig nem hagyta el Románia területét.
Közöttük találhatunk olyan kiemelkedő és regényes történetű kincsegyütteseket, amiket a szakemberek is csak publikációkból ismerhettek (pl.: Mojgrád – rézkori ’fejedelmi’ kincs; Perșinari bronzkori arany fegyverkincs; Apahida – gepida királyi ékszerek; pietroasai kincs; thrák ezüstkincsek stb.). Az egyik legérdekesebb történet éppen a pietroasai kincsé, amelyet Romániában a legtöbben a „kotló és csibéi” néven ismernek.

A kincset 1837-ben találta meg két földműves. Egy éven át rejtegették, majd eladták egy helyi kereskedőnek. Az aranyból készült tárgyegyüttes eredetileg 22-24 darabból állt, és 40 kilogrammot nyomott. A kereskedő csupán egyetlen kilónyi arany árát fizette ki érte a két parasztembernek, akik ezért később megzsarolták. Végül a hatóságok is tudomást szereztek a leletről és Alexandru D. Ghica havasalföldi uralkodó testvére, a belügyminiszter elkobozta. Ám a miniszter úgy beleszeretett a kincsekbe, hogy nem adta át az államnak. Páncélszekrényébe rejtette az értékeket, ahonnan csak testvére, az uralkodó halála után kerültek elő.

Első alkalommal az 1867-es világkiállításon láthatta a nagyközönség a gyönyörű tárgyakat. Abban az időben ez volt a legnagyobb felfedezett kincs, egészen Tutankhamon sírjának feltárásáig. A párizsi kiállítás után a lelet visszakerült Bukarestbe, ahol a Régészeti Múzeumban állították ki. Ám 1875 telének egyik éjszakáján a tetőn át kötélen ereszkedett le egy tolvaj, és ellopta a kincset. Menekülés közben azonban a hóba ejtette az egyik darabot, a járókelők megtalálták és feljelentést tettek. A tolvajt elfogták, majd a börtönben megölték.

Amikor a múzeumban tűz pusztított, a leleteket az ablakon kidobva menekítették a pusztulástól. I. Károly román király egy német ötvösművészt bízott meg az értékes darabok restaurálásával. 1916 decemberében, miután a német és osztrák–magyar seregek áttörtek a Fogarason és Bukarest ellen vonultak, a kincstár legfontosabb darabjait a román kormány Oroszországba vitette. Csak Sztálin halála után, 1956-ban, Hruscsov alatt kerültek vissza Romániába. Az eredeti 22-24 darabból mára 12 maradt, közülük 4 látható majd a kiállításon.

Életrevaló vitamin Győr long